Az ember életritmusa, ahogyan az élőlények többségénél is, felosztható aktív és passzív szakaszokra.
Aktív szakasz jelöli a mindennapi ébrenlétet és azon belül a különböző cselekvéseinket. Mivel az ember államalkotó, ezért társadalomban él, ahol meghatározott feladatai és kötelességei vannak. A megélhetéséért dolgoznia kell, vagyis bizonyos időt aktívan kell töltenie.
De az aktív szakasz nem merül ki a munkában. Ide tartozik a munka utáni pihenés, a családdal, barátokkal való foglalatoskodás, valamint olyan tevékenységek, amit tudatosan választunk kikapcsolódás gyanánt, mint például a sport.
Ez utóbbi is lehet pihenés, több okból is.
Mivel a pihenés egyfajta érzelmi állapot, ezért szoros összefüggésben van a pszichológiával, vagyis a saját felfogásunkkal, hogy mit is tekintünk pihenésnek.
Ha tudjuk, hogy munkaidő után, már hosszú ideje eljárunk futni, akkor eszünkbe jut, hogy ez a mai nap utolsó erőfeszítése, ami üdítőleg hathat, sőt, inkább az aznapi futás hiánya okozza a frusztrációt. Ezek a tevékenységek, amelyek életünk aktív szakaszához sorolhatóak, beletartoznak a pihenés, relaxáció halmazába is.
Mindezt alátámasztja az Oxford szótár szerinti definíció: ,,a relaxáció az az állapot, amikor a test és az elme mentes a feszültségektől és a szorongástól”. Tehát lényegében minden olyan tevékenység pihenést jelenthet, ami számunkra stresszmentes, szórakoztató.
A pihenés célja azonban nem csak a szórakozás és nem is feszültség mentes állapot elérése önmagában. Hanem a testünk biológiai alkotóelemeinek felfrissülése, egészségünk megőrzése. Pontosan ezért érzünk egy ponton túl fáradtságot: így jelez nekünk a szervezetünk, hogy a rendszer túlhevült és le kell hűteni ismét, az üzemi hőmérsékletre. A kikapcsolódást el lehet érni meditációval, autogén tréninggel és progresszív izomelernyesztéses technikákkal is.
De mi a helyzet a passzív szakasszal?
Ekkor leginkább az alvásról van szó. Az alvás idejét az adott élőlény biológiai órája határozza meg, alvásigényét pedig a kora. Ilyenkor történik testünk regenerálódása és a biológiai folyamatok
on túl, egész napunkra kihatással van, hogy mennyire vagyunk kipihentek.
A relaxáció tehát egyaránt jelen van az életünk aktív és passzív szakaszában. Értelemszerűen az alvás során arra kell törekednünk, hogy megfelelő időt töltsünk el így, valamint ennek folyamán végighaladjunk az összes fázison, mind az ötön. Ezzel megalapozhatjuk az ébrenlétünk minőségét, sőt még egészségünket is megőrizhetjük általa hosszú távon.
Az aktív szakaszbeli pihenés már egészen más kérdés.
Bonyolultsága azonban csak látszólagos. Pusztán arról van szó, hogy eldöntsük, hogyan képzeljük el saját tevékenységeinket, amelyek pihenéssel érnek fel számunkra. Ahhoz, hogy erre ráleljünk, először is ismernünk kell önmagunkat. Majd számba kell venni az elérhető lehetőségeket. Végül állhatatosan ki is kell tartanunk elhatározásunk mellett.
Ha a sportot választjuk, vagyis az aktív pihenést, ami éppúgy lehet hegymászás, mint úszás, síelés és foci, akkor a lényeg a periodicitáson és a folyamatosságon van. Egy adott időintervallumon belül fontos, hogy hányszor ismételjük az adott tevékenységet, illetve milyen hosszú ideig műveljük. Szerencsére ezek egymást kiegészítő folyamatok, hiszen minél többet sportolunk, annál biztosabb, hogy hosszú ideig életünk része lesz.
Idő, vagy lehetőség hiányában választhatunk másféle elfoglaltságot is, de jó ha megbarátkozunk a gondolattal, hogy a pihenésre is időt és figyelmet kell szánni. Ekkor jöhet szóba az, amit már régóta szeretünk csinálni: egy hobbi, társasjátékozás, vagy olvasás. Tulajdonképpen bármi, ami örömet okoz. Külön jótékony, ha ez a valami edzi koncentráló képességünket, pallérozza elménket. Ezek is éppen úgy pihentetnek, mint a rendszeres mozgás.
A kettő határán mozog a meditáció, amely nyugati világunkban egyre inkább divatosnak számító újdonság. Aki érdeklődik az egzotikus keleti kultúrák iránt, biztos, hogy találkozik ezzel az eljárással. Közelebb kerülhet önmagához, frissítheti elméjét, önuralmat gyakorolhat. Hatása multiplex, ugyanis a testet tudatosan ellazítjuk, belsőnket pedig átengedjük a nyugalomnak.
A meditáció számos fajtája, változata ismert.
Csak tőlünk és lelki alkatunktól függ, hogy kihasználjuk-e a benne rejlő, potenciális lehetőségeket. A pihenés tehát, az általános biológiai szükségleti funkción túl, igazán érdemi időtartam lehet, amit feltölthetünk gyakorlatilag bármivel. Lehet egyedi, de építhet közösséget is. De közben épít minket is, hiszen regenerálja sejtjeinket, erősebbé teszi az immunrendszert, javítja a stressztűrő képességünket, valamint nyugtató hatással bír.
Egy a lényeg, okozzon örömet és tegye jobbá életünket!
Forrás:
en.oxforddictionaries.com – relaxáció
www.britannica.com – meditáció
www.britannica.com – alvás
