A taoizmus Krisztus előtt 604-ben Lao Ce Tao Te King című írását alapul véve jött létre. A kínai taoista filozófia alappillére az öt elem (tűz, föld, fém, fa, víz).
A taoisták szerint az „eredeti ürességből” vált ki ez az öt elem és ezek alkotják a minket körülvevő világot. Az öt elem asztrológiai jelkép is. Nem anyagi természetűek, sokkal inkább a világot uraló törvényszerűségeket jelentik és a világunk egyensúlyát biztosítják. A fa és a tűz elem aktív, míg a fém és a víz elem passzív karakterek. Ezek közt a föld biztosítja az egyensúlyt. Minden elemben van jin és jang is.
Mivel ez az öt elem uralja a világmindenséget, ezért a taoisták számos más tényezőt ezekkel az elemekkel feleltetnek meg. Az öt elem együttesen hat a világmindenségre, így szerveink működésére, egészségünkre, gondolati és érzelmi fejlődésünkre. De még a táplálkozásunkra is kihatással vannak. A taoista filozófia szerint: Minden mindennel összefügg. Ezért a testben is minden összhangban és harmóniában van egymással.
Az elemek működése ciklikusan változik.
Kétféle ciklus váltakozásáról beszélhetünk, amiből az első a tápláló és szabályozó fázis. Ez a ciklus az erők egyensúlyára való törekvést jelenti. A másik a visszaható, fékező ciklus, a diszharmóniáról, és az egyensúlyvesztéséről szól.
A tápláló ciklust, más néven Sheng-t, a taoisták anya-gyermek kapcsolatként is értelmezik. Itt minden elem az utána következő elem működését erősíti, segíti. A fa táplálja, éleszti a tüzet, a tűz szüli a hamut, a földet, melyből fém és kőzetek nyerhetők ki, ezekből források fakadnak a víz, pedig a fát öntözi, táplálja. Ezzel ellentétes a szabályozó vagy fékező ciklus, más néven a Ko. Ahol minden elem a kettővel utána következő elem működését gátolja, kontrollálja. De teljesen nem képes elpusztítani, tönkretenni azt. Ebben a ciklusban a fa megeszi a földet, a föld felszívja a vizet, a víz oltja a tüzet, a tűz megolvasztja a fémet, a fém kivágja a fát. A két ellentétes erőnek, ciklusnak a kölcsönhatásából ered az életerő, a csí.
A kínai filozófia szerint, minden elemhez tartoznak emberi szervek.
Így a szervek közötti kapcsolatok (gyengítő és erősítő ciklus) megegyeznek az elemek közötti kapcsolatokkal.
A hagyományos kínai orvoslásba, amely már több ezer éves múltra tekint vissza, szervesen beépült az öt elem tana, valamint az ezzel kapcsolatos összefüggések is. Mindegyik elemnek megvan a saját évszaka, iránya, színe, érzelme és íze. Továbbá fizikai jelenségeket, környezeti hatásokat is társítanak hozzájuk, amelyek együttesen befolyásolják, hatnak az emberi szervek működésére, az ember lelki és fizikai állapotára.
Az elemek alapján kategóriákra bonthatók az emberi test betegségei. Ami egy általánosabb, holisztikus gyógyítási rendszer alkalmazását teszik lehetővé. Minden egyes elem tovább táplálja, vagy korlátozza azokat az elemeket, amelyek hozzá köthetőek. Ez vonatkozik a test belső szerveire is. A víznek (vese), ha meggyengül, nem mindig sikerül szabályozni a tüzet, ami a szívet jelképezi. Ez utóbbi éppen ezért könnyen megtámadhatja a fémet (tüdő). Ez pedig magyarázatot ad arra, hogy egy hagyományos orvoslást végző kínai orvos miért ír fel az asztmára olyan szert, mely a veséket élénkíti.
Másik érdekesség, hogy az ősi kínai orvosok az emberi test, a szervezetünk működését metaforák, allegóriák használatával írták körül, magyarázták meg az összefüggéseket. Ennek alapján a szerveket a császárhoz, illetve annak hivatalnokaihoz hasonlították. A testre viszont leginkább természetből vett hasonlatokat hoztak az égen úszó felhőkre hasonlító tüdőtől kezdve az öntözőcsatornákat reprezentáló belekig.
Minden elemnek megvan a maga jellemzője és szerve.
Tűz elem
A tűz a nyári évszaknak, a forróságnak feleltethető meg. Színe a vörös. Érzelme az öröm. Az emberi életben a testi és szellemi növekedés, fejlődés, az ifjú felnőttkor szimbóluma. A Tűz szerve a szív, a szívburok, valamint ide tartoznak az erek tágulását, illetve szűkülését szabályozó szervek és a növekedésért felelős hormonok is. Úgy tartják a kínai orvosok, hogy a lélek a szívben lakozik. Így akinek az életéből hiányoznak a spirituális dimenziók, azok hajlamosabbak lesznek a különböző szívbetegségekre.
Föld elem
A föld, akárcsak más kultúrák filozófiájában itt is a termékenység, az életadó anyaföld, az anyaság szimbóluma. Érzelmek közül az aggódást jeleníti meg. Színe a sárga és a barna. Ezért a bőr sárgás elszíneződése lép problémára utal. A földhöz tartozik a lépen kívül a hasnyálmirigy, valamint a gyomor, az ajkak és a száj is, valamint a komplett emésztőrendszer.
Napszakként az éjszakából a reggelbe való átmenet, azaz a hajnal, a valamint a nappalból az estébe történő átmenet, az alkony. Az életben a magzati lét, a kamaszkor, az életből a halálba valóátmenet. A föld, mint elem adja a szervezet ritmikáját, az alvás-ébrenlét, ki- és belégzés, menstruációs ciklus váltakozását, akárcsak a Föld is forog tengely körül, állandó mozgásban, körforgásban van.
Fém elem
Fém a formavétel, a megkövesedés, a koncentráció, és a befelé fordulás szimbóluma. A fém színe a fehér, minősége a szárazság. A fém érzelme a bánat, a szomorúság. Napszaka az este. Az életben a bölcs időskor tartozik ide. A föld szerve a tüdő és a vastagbél, de idekapcsolják még az orrot, a szőrzetet és bőrt is. A túlzott szomorúságok kifejező testhelyzet az összegörnyedtség, a beesett mellkas vagy a „lógó orr” szintén ehhez az elemhez köthető. Az ilyen testhelyzet gátolhatja a tüdőt feladatának ellátásában, ami betegséghez vezethet. Mindez fordítva is igaz, a tüdőbetegség miatt kialakult görnyedt testtartás szomorúságot, reményvesztettséget sugároz.
Víz elem
A víz az összefogást, a különböző anyagok egyesítését szimbolizálja. Színe a fekete. Évszakok közül a tél tartozik hozzá, míg a napszakok közül az éjszaka. Télen a víz megfagy és jéggé válik. A halál tartozik ide, mint életszakasz. A test megfagyott, és a lélek várja az újjászületését. A víz érzelme a félelem. A félelemtől megdermedünk, így jelenik meg a hideg, a tél szimbólumaként. A víz szervei a vese, és a húgyhólyag, de a csontok és a haj is ide tartozik. A szem körüli fekete árok a vese elégtelenségére utal, míg egy szürke arc hideg behatást jelez.
Fa elem
A fa mint elem a tavasz, a kezdet, a reggel, a hajnal, a mozgásba lendülés szimbóluma. A fa színe a zöld. Érzelme a düh, a harag és az elégedetlenség. A fához a máj, az epehólyag és az immunrendszer kapcsolódik. Ide tartoznak még a szemek, a körmök, az izmok és inak, a mozgás létrehozói. Szemproblémák esetén a májat gyógyítják. Az ősi tudást a kialakult kifejezések is bizonyítják, mint például a „rosszmájú” és az „epés megjegyzés”. Ha valakit „elönt az epe”, az haragra gerjed. Akinek „felforr az epéje”, abból kitör az elfojtott düh.
Összegezve elsőre az európai kultúrkörtől igen eltérő ez a fajta gondolkodásmód, de azt nem tagadhatjuk, hogy egészségünket, közérzetünket befolyásolja szerveink megfelelő működése, valamint, hogy az egyes betegségek, tünetek között ok-okozati összefüggések vannak, és sokszor nem az a szerv tehető felelőssé a kialakult problémáért, amire elsőre gyanakodunk. Például, ha valakinek ételallergiája van, az allergiát kiváltó élelmiszertől gyakran jelentkeznek bőrhibák az illetőn. Elsőre gondolhatnánk, hogy a faggyútermelésével vannak gondok, de az ok sokkal összetettebb ennél. Ugyanis a szervezetében kialakult gyulladás okozza a nem kívánt tüneteket. A hajunk hullása is sok esetben gyulladásra utal.
Tehát a gyógyítás során szerencsés, ha az orvos a beteget komplexen látja, megtalálja az összefüggéseket, és nem csak az adott szakterületére korlátozódik a tudása. Ennek a filozófiának is köszönhető a mi sikerünk és, hogy a kínai orvoslás évszázadok után is hatékonynak bizonyul, és egyre elterjedtebb Európán belül is.
